2013. augusztus 19., hétfő

Kritika #25

Részlet:

Seda Hastings családjával költözött New Yorkba Ausztriából miután édesanyjuk elhagyta őket, apjával és két testvérével élnek Manhattanban. A lány fél a nagy városi élettől főleg úgy, hogy senkit nem ismer NY-ban , és úgy, hogy nem az a tipikus barátkozó típus. Míg a nővérének egy hadseregnyi barátja lesz az iskolában( amit maga Seda sem ért, hogy-hogy) addig ő megismeri a legjobb barát fogalmát. Próbál változtatni szokásain miszerint könnyebben enged magához közelebb embereket, sikerül a terve és jobban összebarátkozik egy fiúval, majd a barátságból szerelem lesz. Ám a szerelemmel csalódás is jár, sőt ha az eddigiekben ismert csalódás szó jelentése nagy volt akkor ez GIGANTIKUS nagy csalódás, jobbnak tartja , hogy ha kikapcsolja az érzelmeit akkor nem érheti csalódás. De rájön, hogy ez sem megoldás, lehet, hogy túl későn jön rá? Titkokra derül fény, amik tönkre teszik a lány életét. Rabság, kétség, elveszettség, bizonytalanság, csüggedtség, megbántottság, leigázottság, megsemmisültség, sürgetés, frusztráció, levertség, méltatlanság, embertelenség, depresszió követi életét. Vajon a lány helyre tudja hozni az életét, vagy inkább elmenekül? Áll még mellette valaki? Segít rajta valaki? Bírja még a nyomást?

A történetről:

Nagyon aranyos és vicces történet. Nekem nagyon megtetszett, határozottan egyedinek éreztem. Seda-nak nincs ínyére a költözés, de próbál beilleszkedni és barátokat keresni. Ki hitte volna, hogy már az első nap sikerül neki mindkettő? Hála a hülyéskedésének, és a csípős nyelvének.
Ezen kívül nem tudok sok minden mást mondani róla, kevés fejezet van még fent(3+prológus), de nekem megtetszett és a továbbiakban is olvasni fogom:)


Személyes megjegyzés: Nagyon szépen, követhetően írod le a cselekmény menetét. A fogalmazásod is változatos, de azért vigyázz, hogy ne legyen szóismétlésed! Nem gyakori, ezért szerintem nem okoz túl nagy problémát. Helyesírási hibát nem találtam benne:)

Olvasód,
Vacak

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése