 |
| Nobody's Perfect |
Részlet
"Kora reggel arra ébredtem, hogy valaki őrülten
csenget és nem hagyja abba. Idegesen ránéztem a telefonomra, ami nem mutatott
semmit csak feketeséget. Nem csodálkozok, hogy tönkrement, hiszem már négy
éves. Nagyszerű. Elindultam az ajtó felé a pizsimben, lassan kinyitottam azt,
majd két középkorú férfit pillantottam meg. Kicsit megrémültem. Kikerekedett
szemekkel néztem a két furcsa embert, mire az egyik megszólalt."
A történetről
"A nevem Lea Smith, 18 éves vagyok. Szegény
családban nőttem fel, de én és a családban senki nem foglalkozott azzal, hogy
nincs pénzünk, mert szeretetben nagyon is gazdagok voltunk. Én vagyok a szüleim
egyetlen lánya, ezért próbáltak mindent megadni, amire szükségem volt, és én
ezzel nagyon is elégedett vagyok. Mi így hárman nagyon szoros kapcsolatot
ápoltunk egymással." Nagyon hangulatos kis történet, felemelő érzés volt
olvasni, hogy a fiúk végre "normális", hétköznapi emberek. Maga a
sztori egy kissé borongós hangulatú, szóval a komor műfajt kedvelő olvasóknak
ajánlom, de nekik nagyon! :) Ide nem is tudok mit írni, jó kis olvasnivaló! :)
Mondjuk, Lea egy nagyon aranyos, bár kissé búskomor lány, aki nagyon szimpatikus,
szerintem Zayn egy seggfej, Anna meg mint egy betépett Csingiling... :D
Mindenesetre, én nagyon bírtam, és ezek után is nyomon foglak követni. :)
Személyes megjegyzés
A fejléced nagyon szép, és a háttérhez is
tökéletesen illeszkedik, a betűtípusod pedig csak dob egyet a blogod
hangulatán. Amire szerintem nagyon figyelj oda, azok a vesszőhibák, mert akad
belőlük. Lehet, hogy szőrszálhasogató vagyok,
de engem nagyon szoktak zavarni. Egyetlen egy dologba tudok még
belekötni, de tulajdonképpen ezt is csak azért, hogy nehogy túl rövid legyen ez
a bejegyzés: A történet elején észrevettem, hogy váltogatod a jelen és a múlt
időt, és ez (véleményem szerint) nem tanácsos, mert zavarhatja az olvasókat.
Ezt is csak kb. a 10. fejezetig találtam, utána már egyáltalán nem! ;)
Sok puszi:
Yesaya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése